A klímaváltozás, az invazív csípőszúnyogfajok (pl. ázsiai tigrisszúnyog, koreai szúnyog, japán bozótszúnyog) térnyerése és az Európai Unió szigorodó környezetvédelmi szabályozása alapjaiban változtatta/ változtatja meg a hazai szúnyoggyérítési gyakorlatot. 

A korábbi, kizárólag a kifejlett szúnyogok elpusztítására törekedő, rutinszerű kémiai irtás korszaka úgy tűnik, végleg lezárult. 

Ma Magyarországon a csípőszúnyogok elleni védekezés jogi alapját a hatályos járványügyi és közegészségügyi jogszabályok (különösen a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet), valamint a kémiai biztonságról szóló törvény előírásai szabályozzák, amelyek szigorú korlátok közé szorítanak minden vegyszerhasználatot.

Magyarországon földi kémiai védekezésre (melegködképzésre vagy ULV-eljárásra) a vonatkozó szakmai irányelveknek megfelelően ma már kizárólag két esetben kerülhet sor jogszerűen:

1. Járványügyi veszélyhelyzetben: Ha a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) vagy az illetékes Kormányhivatal humán- vagy állategészségügyi kockázatot (pl. Nyugat-nílusi láz vírusának jelenlétét, szívférgesség gócait, stb) igazolja.

2. Integrált Csípőszúnyog-kezelési Program (IMCM) részeként: A kémiai beavatkozás nem alkalmazható önálló, tervszerű módszerként. Ez a piramis legteteje, a legvégső eszköz, amely előtt kötelező igazolni a megelőző, biológiai és környezettechnikai lépések megtörténtét, valamint a szúnyogok egyedszámának kritikus határértéket elérő emelkedését (csípésszám-monitorozás).

Miért nincs már légi kémiai irtás az Európai Unióban?

A légi kémiai szúnyogirtás (amikor repülőgépről permetezték a deltametrin hatóanyagú szereket a településekre) ma már gyakorlatilag tilos az Európai Unióban. 

Ennek oka a fenntartható növényvédőszer-használatról szóló 2009/128/EK uniós irányelv, amely kimondja, hogy a légi permetezés jelentős kockázatot hordoz a lakosság egészségére és a környezetre a vegyszersodródás miatt. A repülőgépről kijuttatott vegyszer nem irányítható precízen: bekerül a természetes vizekbe, és hatalmas területeken fejti ki nem szelektív pusztító hatását a vízi szervezetekben és a területen honos rovarállományban.

Az EU biocid termékekről szóló rendeletének megalkotói (528/2012/EU) folyamatosan vizsgálják felül a kártevőirtó szereket. Ennek következtében a szúnyogirtásban használható hatóanyagok köre drasztikusan beszűkült, szinte kizárólag a szintetikus piretroidok (pl. deltametrin) maradtak engedélyezve. 

A kémiai szerek használatának azonban két óriási hátulütője van:

• Az ökológiai ártalom (Nem szelektív pusztítás): A kémiai irtószer nem válogat. A szúnyogok mellett elpusztít minden más, a kijuttatás időpontjában aktív vagy a növényzeten pihenő rovart is, köztük a védett és hasznos beporzókat (méheket, lepkéket, katicákat, fátyolkákat). Ez felborítja a helyi táplálékláncot, és csökkenti a madarak, denevérek táplálékbázisát.

• Az általános rezisztencia (Ellenállóképesség) veszélye: Mivel a szolgáltatók kénytelenek ugyanazt az egy-két engedélyezett piretroid hatóanyagot használni évtizedeken át, a szúnyogpopulációkban megjelent és rohamosan terjed a genetikai rezisztencia. Ez azt jelenti, hogy a túlélő egyedek utódaira az eddig használt vegyszerek hatástalanná válnak, így a kémiai irtás hatékonysága radikálisan csökken, miközben a környezeti terhelés megmarad.

A jövőben első sorban a szúnyogtenyésző helyek felkutatására és megsemmisítésére, illetve a biológiai módszerek alkalmazására kell támaszkodnunk. Fenntartható alternatíva pl. a biológiai lárvairtás (Bti – Bacillus thuringiensis var. israelensis) széles körű alkalmazása, amely egy teljesen szelektív, természetes alapú biológiai készítmény. A szúnyogok szaporodásához ugyanis szinte minden esetben vízre, mégpedig pangó, álló vízre (vízgyülemre) van szükség.

A szúnyoglárvák fejlődését jól elkülönült periódusokra lehet bontani. Egyes periódusokban a lárvák intenzíven táplálkoznak (de még nem szívnak vért), így megfelelő időben, megfelelő módon a szakemberek el tudják pusztítani azokat.

A BTI kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítja el a vízben, a környezetre, emberekre és más élőlényekre gyakorlatilag ártalmatlan. Az ily módon elpusztított szúnyoglárvákkal a csípőszúnyogok kikelését és károkozását nagy biztonsággal meg lehet előzni.

• A legfőbb kihívás: Egyes szúnyogfajok (pl. a házi szúnyog, dalos szúnyog, de az invazív tigrisszúnyog is) életmódja merőben eltér a hazai mocsári szúnyogokétól. Nem a nagy tavakban, hanem az ember közvetlen környezetében, a magánkertekben fejlődnek ki. Bármilyen apró, mesterséges vízgyűjtő (kerti tavi pangó víz, eldugult ereszcsatorna, elhanyagolt növényzet, kint felejtett gumiabroncs, virágalátét, vödör, nyitott esővízgyűjtő hordó, stb) potenciális tenyészőhely, ahol hétről- hétre rengeteg szúnyog kelhet ki a meleg hónapokban. A felelősség közös: a jogszabályok alapján az ingatlantulajdonos köteles a saját ingatlanán megelőzni a kártevők elszaporodását.

• Amiben az IRTÓ_PONT a lakosságnak segíthet:

o Szakmai tanácsadás: Lakossági ügyfeleinknél helyszíni szemle során feltérképezzük a rejtett tenyészőhelyeket.

o Biológiai lárvakezelés: A ház körüli, meg nem szüntethető vízfelületeket környezetbarát biológiai készítményekkel kezeljük, megakadályozva a lárvák kifejlődését.

o Szigorúan indokolt fizikai/kémiai védekezés: Ha a területen a csípésszám igazolja a kifejlett egyedek kritikus jelenlétét, precíziós, sodródásmentes, modern kémiai anyagokkal, földi technológiával gyérítjük az állományt a lakókörnyezet biztonságának szem előtt tartásával.

• Helyi felelősség: A települési Önkormányzatok törvényileg kötelezettek a közegészségügyi biztonság fenntartására, ugyanakkor meg kell felelniük a szigorú környezetvédelmi normáknak és a lakossági elvárásoknak is. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 153. § (1) bekezdés b) pontja szerint: A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében biztosítja a külön jogszabályban meghatározott rovarok és rágcsálók irtását. A külön jogszabály jelenleg a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet, amely előírja, hogy a maláriát terjesztő és egyéb vérszívó szúnyogok megtelepedésének és elszaporodásának megakadályozásáról, ártalmuk megelőzéséről, távoltartásukról, rendszeres irtásukról (a továbbiakban együtt: védekezés) gondoskodni kell.

• A jelenlegi szakmai irányelvek értelmében települési önkormányzat földi kémiai védekezést már csak Integrált Csípőszúnyog-kezelési Program (IMCM) keretein belül rendelhet meg akkor, mikor már az összes rendelkezésére álló egyéb lehetőséget kimerítette. A földi kémiai védekezésnek ugyanakkor rendkívül szigorú és összetett személyi, tárgyi é dokumentációs feltételei vannak.

• Hogyan segít az Irtó-pont?

o Társaságunk szakemberei elkészítik, helyi igényekhez és adottságokhoz szabják és szükség esetén végrehajtják az adott település Integrált Csípőszúnyog-kezelési Programját (IMCM).

o Egészségügyi gázmesteri felügyelet és irányítás: Amennyiben egy település önmaga, saját eszközeire és személyi állományára támaszkodva szeretné végrehajtani az IMCM-ben meghatározott védekezéseket, úgy a biztosítjuk a jogszabály által kötelezően előírt egészségügyi gázmester felügyeletét a műveletekhez. 

o Teljes körű hatósági adminisztráció: Átvállaljuk a hatóságok felé történő bejelentések és a gázmesteri jelentések (munkalapok) szakszerű elkészítését, minimalizálva az önkormányzat jogi kockázatát.

o Edukáció: lakossági tájékoztató anyagok összeállításával, iskolai oktatásokkal, lakossági fórumok szervezésével segíthetjük a modern és szakszerű tudásátadás folyamatát.

• Egészségügyi kockázat, gazdasági kár és az ügyfelek bizalmának elvesztése: Szanatóriumok, kórházak, szállodák, kempingek, szabadtéri rendezvényhelyszínek és strandok esetében a szúnyoginvázió közvetlen gazdasági kárt (vendégvesztést) vagy egészségügyi kockázatot jelent. A vendégek és páciensek jelenléte miatt a napközbeni vegyszeres irtás kizárt, a kezeléseket diszkréten, a legnagyobb biztonsággal kell elvégezni.

• Hogyan segít az Irtó-pont?

o Társaságunk szakemberei elkészítik, helyi igényekhez és adottságokhoz szabják és szükség esetén végrehajtják az adott intézmény Integrált Csípőszúnyog-kezelési Programját (IMCM).

o Diszkrét, éjszakai ULV vagy melegködös kezelések: Amennyiben a vendégek nyugalma és a jogszabályi határértékek indokolják, a zárt területeken (parkok, sétányok, udvarok) precíziós földi berendezéseinkkel, a pihenőidőben (éjszaka/hajnalban) végezzük el a gyérítést.

o HACCP és minőségirányítási megfelelőség: Minden kezelésről a szigorú ipari és egészségügyi auditoknak megfelelő, hivatalos dokumentációt és Kártevőirtási Munkalapot állítunk ki, amely tartalmazza a felhasznált anyagok pontos adatait és a kötelező óvórendszabályokat.

Lassan mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy a felelőtlen, pazarló és ökológiailag káros vegyszerkijuttatás immár végleg a múlté.

A modern csípőszúnyog-gyérítés kulcsa a tudatosság és a szakszerűség. 

Ez minden érintettől (lakosság- intézmények-önkormányzatok-hatóságok-kormányzat) sokkal tudatosabb és együttműködőbb hozzáállást kíván a jövőben a jelenleginél.

Az Irtó-pont ennek szellemében gyakorlott szakemberek irányításával, a jogszabályok, a környezetvédelmi szempontok és az ökológiai egyensúly maximális tiszteletben tartásával nyújt komplex, fenntartható védelmet partnereinek.